Kutyafajták kialakulásának kalandos története
Az egyes kutyafajták kialakulásának története lenyűgöző, hiszen több mint 400 elismert fajta létezik. A genetikai tanulmányok azonban azt mutatják, hogy valamennyi kutya visszavezethető egy kihalt fajhoz, ami a szürke farkassal közös (Canis lupus).
Több ezer évnyi emberi kölcsönhatás és beavatkozás eredményeként ma büszkén sétálgatnak a televízióképernyőn és a nappalinkban a különböző kutyafajták. Az a történet, ahogyan a kutyák a farkastól a csivaváig fejlődtek, lenyűgöző, és az őseink korai találkozásával kezdődik.
Kutyák és emberek - ősi partnerség
A kutyák genetikáját tanulmányozó kutatók többsége egyetért abban, hogy a kutyák valójában háziasított farkasok – elvégre tudományos nevük Canis lupus familiaris. Az azonban vitatott, hogy pontosan mikor változott a farkasok és az emberek közötti kapcsolat bizalmatlanságból és félelemből kölcsönösen előnyös partnerséggé. Számos kutatás szerint a kutyákat 12 500 és 15 000 évvel ezelőtt háziasították, de a legújabb genetikai vizsgálatok szerint a háziasítás még korábban is megtörténhetett. Egyes kutatók úgy vélik, hogy a kutyák már 130 000 évvel ezelőtt, jóval azelőtt, hogy emberi őseink mezőgazdasági közösségekbe telepedtek volna.
A legkorábbi háziasított kutyák eredete körül újabb ellentmondások vannak. A bizonyítékok mind Ázsiára, mind Európára utaltak az első háziasítás helyszínének, amit egy különös tudományos huzavona eredményezett. Egy 2016-os tanulmány azt sugallta, hogy a kutyákat valójában kétszer háziasították – mind Európában, mind Ázsiában. Azonban egy 2017-ben megjelent tanulmány megkérdőjelezte ezeket az eredményeket, és azt sugallta, hogy csak egy háziasítás történt, de ez az esemény korábban zajlott le, 20 000 és 40 000 évvel ezelőtt.
A Cell Reports című folyóiratban nemrégiben publikált kutatás, amely több mint 150 különböző kutyafajta genetikáját vizsgálta, genetikai nyomokat tárt fel egy „Újvilági-kutyára”, amely az emberekkel együtt vándorolt át a Bering-tengerszoroson. Régészeti bizonyítékok utaltak erre az ősi kutyára, ez a tanulmány az első, amely „élő bizonyítékot” szolgált ezeknek a kutyáknak a modern fajtákban való megjelenésére, ideértve a perui kopasz kutyát és a xoloitzcuintle-t. Észak-Amerika legtöbb más kutyája európai leszármazású, amit először katonák és telepesek hullámai hoztak a kontinensre, majd tenyésztési célokra importálták.
A szelektív tenyésztés kezdetei
A szelektív tenyésztés több ezer éve zajlik számos háziasított fajban, nemcsak kutyákban. Kedvenc kutyáink esetében először a viselkedési tulajdonságokra irányuló tenyésztés történt, nem pedig a külső tulajdonságokra. Azonban a kutyák bizonyos típusainak eredete tekintetében továbbra is bizonytalanok vagyunk.
Például, ha a terelőkutyák különböző fajtáit nézzük, a Cell Reports tanulmány váratlan eredményeket talált. Amikor összehasonlították több jól ismert terelőkutya fajta genetikáját, a kutatók rájöttek, hogy az egyik csoport eredete az Egyesült Királyságban, egy másik Észak-Európában, és még egy harmadik Dél-Európában található; a csapat azt gondolta, hogy közelebbről kapcsolódnak egymáshoz. Amikor a kutatók közelebbről megvizsgálták, rájöttek, hogy minden csoport más stratégiát alkalmazott a nyájuk tereléséhez, egy minta, amely a genetikai adatokban is tükröződött. Ez támogatja azt az egyre jobban elterjedő elméletet, hogy több emberi populáció kezdte el a kutyák célzott tenyésztését egymástól függetlenül.
A viktoriánus robbanás
A legtöbb ma ismert kutyafajtát az utóbbi 150 évben fejlesztették ki, amit a Viktóriánus-korszak robbanásának neveznek. Ebben az időszakban Nagy-Britanniában a kutyatenyésztés intenzívebb és kiterjedtebbé vált, és számos jól felismerhető kutyafajtát eredményezett.
A viktoriánus korszakban, Darwin elméleteinek hatására, az emberek szenvedélyesen kezdtek el olyan fajták tenyésztésébe, amelyek megfeleltek egy-egy fajta ideális képének. Sok olyan külső tulajdonság, amelyet ma egy adott kutyafajtához klasszikusnak tartunk, ebből az időszakból származik.
Ha végig lapozzuk a kutyafajták képeit 100 évvel ezelőttről, összehasonlítva őket jelenlegi társaikkal, láthatjuk a drámai változásokat, amelyek az olyan tulajdonságok szelektív tenyésztés eredményeként következtek be, mint például az rövidebb lábak (a tacskók korábban magasabbak voltak), és a robosztusabb testalkat (a németjuhászok a múlt századfordulón karcsúbbak voltak).
A konformációs tulajdonságokra való tenyésztés a 20. században folytatódott. Az eredmény az, hogy ma több mint 400 különféle kutyafajtát ismerünk el különböző fajtaként.
Ennek a kiterjedt tenyésztési programnak az egyik hátránya a genetikai változatosság elvesztése, és olyan konformációs változások, amelyeknek káros következményei lehetnek a fajtára specifikus egészségügyi problémák kialakulásában, beleértve a nem kívánatos betegségek kialakulását.
A 21. század küszöbén
Ahogy közeledünk a 21. század harmadik évtizedéhez, a technológiai előrelépések új perspektívát nyújtanak az ember legjobb barátjának kutatásában.
A kutyabarátainknál spontán kialakul néhány olyan betegség, amely az embereket is sújtja, mint például a rák, a szívbetegségek és az elhízás. A kutatók remélik, hogy a kutyák fényt deríthetnek arra, hogyan alakulnak ki ezek a betegségek, ami végül olyan kezelésekhez vezethet, amelyek mindkét fajon segíthetnek. Az egyik ilyen tanulmány a Morris Animal Foundation Golden Retriever Lifetime Study, amely több mint 3000 golden retriever életmódjáról és genetikai információiról gyűjt adatokat. Ez az úttörő projekt rengeteg új információval fog szolgálni, amelyek segítenek a kutyabetegségek, köztük számos rákos megbetegedés kockázati tényezőinek azonosításában. Ez a tanulmány számos olyan átültethető komponenssel is rendelkezik, amelyek az emberi egészségre vonatkozó kockázati tényezőkről is tájékoztathatnak.
A Morris Animal Foundation volt az egyik első szervezet, amely nemcsak a kutyák, hanem a macskák, lovak és lámák genetikai kutatásában rejlő lehetőségeket is felismerte. A genetikai kód feltárásával az Alapítvány által finanszírozott kutatók új terápiás célpontokat, a betegségek hátterében álló genetikai rendellenességeket fedeztek fel, és jobban megértették a szeretett társainkat sújtó problémákat.
